Stratégiai átalakulás a Vörös családnál!

Idén ünnepli 30. születésnapját a magyar élelmiszerpiac egyik  legnagyobb tradícióval, egyben „burkolt” ismertséggel rendelkező családi vállalkozása, a Vörös család. A cég jelentős fejlesztéseket hajtott végre az elmúlt évtizedekben a műszaki fejlődés érdekében, de idén indították el első üzleti értelemben is komplexnek nevezhető üzletfejlesztésüket.

Családi vállalkozás: egyszerű, nem egyszerű?

A  ma már Vörös Pasta brand névvel a piacon lévő vállalkozás a hagyományos családi üzleti utat járta be, ami a magyar cégekre jellemző. A család tagjai úgy gondolták, hogy van egy szakma, amivel szívesen foglalkoznának, amit lelkiismeretesen és becsületesen tudnak művelni, így hát megnyitották az első tésztagyárukat – hívjuk inkább tésztakészítő helységnek – még a rendszerváltás előtt. Sosem titkolták, hogy ők az adott szakmához szeretnének egyre jobban érteni, és csak úgy, mint a többi magyar vállalkozás az értékesítést és a marketinget háttérbe szorították, vagy egyszerűbben fogalmazva, nem foglalkoztak vele. A cégtulajdonosok kapcsolatépítő erejének, és nyilván az előállított tészta minőségének köszönhetően így is érkeztek a megrendelések, és a magyar családi vállalkozásokra jellemző módon, az ügyfélkapcsolatok ápolásában illetve az előállításban nyújtott magas színvonal okán ezek a megrendelők stabil üzleti partnerekké váltak. Egyszerű volt a rendszerváltás idején fejlődni – mondhatnánk -, hiszen a minőséget elismerték, azt nem volt szükséges magyarázni – legalábbis a hazai vállalkozások jelentős része így gondolta – és elegendő volt a gyártásra koncentrálni.

Márpedig minden változik

A helyzet azonban gyökeresen átalakult az elmúlt leginkább tíz évben. Persze lehet fogni a válságra, lehet fogni a hazai gazdaság nehézségeire, de az elemzők leginkább a fogyasztói igényekben történt drasztikus változásokra hívják fel a figyelmet! A leginkább szembetűnő változás a piacon, mely a válság beköszönte után volt megfigyelhető, hogy az élelmiszert vásárlók igényei jelentősen polarizálódtak. Az addig hagyományosan középszinvonalú – minőségben és árban egyaránt – termékek iránti kereslet visszaesett. Helyette új, valódi prémium igénnyel rendelkező fogyasztók jelentek meg, akiknek már az, hogy valaki évtizedek óta gyárt esetleg valamit, nem volt elegendő információ. Illetve elegendő lett volna, ha arról tudtak volna. De mivel a családi vállalkozások a klasszikus brand építéssel keveset törődtek – az vagy épült magától vagy nem – ezért nehéz lett volna ennek az új fogyasztói csoportnak megfelelni. Így a hazai élelmiszerpiacon a tehetősebb vásárlók, főként a fiatalabb generáció, a külföldi termékeket létesítette előnyben, mert azoknak már volt felépített imázsuk. És igen, bármilyen furcsa is, a mai fiatalok számára már nagyon nem mindegy, hogy amit az asztalnál látnak maguk körül, annak milyen életérzést generáló hatása van. Persze azon is lehet vitatkozni, hogy ebből mennyi a marketing és mennyi a valóság, de vitatkozni csak akkor érdemes, ha az élelmiszer már az asztalra került!

Ki a fénybe?

Sokan döntöttek úgy, hogy jelentős erőkkel fordulnak a marketing fejlesztés irányába, de nagyon furcsán veszi ki magát az, amikor egy alapvetően a minőségre koncentráló vállalkozás, termékcsalád képviselői nekilátnak az intenzív kommunikációnak. A Vörös Pasta más utat választott, annak ellenére, hogy már a kiindulási állapot is speciálisabb volt. Ők nem mondhatják azt, hogy termékeiket ne ismernék az emberek! Sőt, a „tészták világában” jelentős hírnévre is szert tettek az elmúlt évtizedekben, hiszen a Vörös Pasta beszállítója a manapság talán legismertebb hazai brandet uraló cégnek. Csak tésztáik – a különböző megállapodások alapján – most már évek óta saját nevük nélkül kerülnek a polcokra, amivel a cégnek nincs is problémája, hiszen ők nem törnek nemzetközi hírnévre. Viszont stratégiai döntés született arról, hogy a jövőben szeretnék, ha a jelenlegi termékvonalak beszállítói jellegének megtartása mellet, az új tészta irányokat már saját nevük alatt, a Vörös Pasta néven ismerné meg a szélesebb kör.  Vagyis nem túl bonyolult a feladat: egyszerűen, amit a cég gyárt, az a saját nevük alatt kerül majd a polcokra. Persze tisztában vannak azzal, hogy ez komoly kommunikációs és értékesítési feladatot ró a cégre a jövőben, de erre a család fel van készülve. Továbbra sem gondolják úgy, hogy a brand kiépítése és a termékfejelsztés üzleti stratégiai része az ő szakmájuk lenne, viszont a megfelelő előzetes szűrés után megtalálták az erre leginkább megfelelő stratégiai tanácsadói hátteret, akik nemzetközi receptekkel, kapcsolati hálózattal, de igen mély magyar piaci ismeretekkel építette fel a cég induló üzleti stratégiáját.

És hát kommunikálni kell!

A cég első önálló terméke az Einkorn Edition, mely alapösszetevője az Alakor, egyszemű búza. Az üzenet egyértelmű a vásárlók számára, már az első termékirány megválasztásával is. A Vörös Pasta célcsoportjába azok a fogyasztók tartoznak, akik számára a tudatos táplálkozás fontos, de ezt nem viszik túlzásba. Akik a tésztát beépítik étkezésükbe, elsősorban azért, mert az életerőt, energiát ad a mindennapi élethez, miközben a fogyasztó súlyát kontroll alatt tartja. Az Alakor speciális hatásánál fogva jelentős többlet energiamennyiséget képes adni fogyasztói számára, így egy más élmény világot nyújt számukra.  Az Alakor igen speciális alapanyag, mely csak korlátozott mennyiségben érhető el a világon, éppen ezért az előállítása is speciális, mely a termék árában is tükröződik. Az Einkorn Edition  – és várhatóan a Vörös Pasta további önálló brand név alatt piacra kerülő termékei – semmiképp nem sorolható az olcsó élelmiszerek kategóriájába, de a cég nem is törekszik erre. A stratégia egyértelmű: speciális alapanyagokból, a piacon nem található, hiánytermékeket előállítani és megtalálni azt a fogyasztói kört, akinek nem az ár, hanem a minőség, és a kapott életminőségbeli különbség az elsődleges. Ennek a célcsoportnak az elérése pedig már a modern kommunikációs technikákkal folyik a Vörös Pasta ügynökségénél.